D vitamin

A D-vitamin egy zsirban oldodo vitamin, mely epesok segitsegevel oldodik ki az elelmiszerekbol es feherjere van szukseg ahhoz, hogy eljusson a majba, mivel a vizes verben nem lehet zsiranyagot szallitani. A majbol a D-vitamin a vesebe jut, ahol feltoltodik es ezutan mar tokeletesen megfelelo lesz arra, hogy beepuljon a csontokba. Felszivodasat az A-vitamin nagyban javitja, tehat erdemes egyutt fogyasztani oket.

A D-vitamin termeszetesen nemcsak a csontjainkra hat.
Csonterositesen kivul meg gondoskodik az idegrendszer megfelelo mukodeserol.
Segitsegevel nyugodtak, optimistak vagyunk (akarcsak a B-vitaminokkal).
Fokozza a hormonkepzodest es javitja a verkeringest.
Meregtelenito hatasa is van, mivel a szervezet olommentesiteset latja el.
Jo szivmukodeshez, izommukodeshez es az immunrendszer megfelelo mukodesehez is.
Az alacsony D vitaminszint a vizsgalatokban bejosolta idos emberek onellato kepessegenek es kognitiv kepessegeinek szintjet.
A szervezetben igen sok funkciot ellato hormon, es hianya immunhianyos allapotot idez elo, fogekonnya tesz a fertozesekre, fokozza az autoimmunbetegsegek kockazatat, rontja az inzulin hasznosulasat es karositja a hasnyalmirigy inzulintermelo betasejtjeit.
Fontos szerepet jatszik a sejtosztodasban is, a nepessegszintu D vitamin hiany az egyik oka a rakjarvanynak. A magzat fejlodeseben a D vitamin hianya sulyos fejlodesi zavarokhoz vezet, csecsemokorban pedig pl. ved a cukorbetegseg vagy kesobb multiplex szklerozis vagy asztma ellen.
Ugy kepes csokkenteni a felnottkori cukorbetegseg kockazatat, hogy javitja az inzulint termelo sejtek mukodeset.
Gyakran betegeskedo gyerekeknek nagy dozisu D vitaminra megszuntek a felsoleguti betegsegei.

Kituno D-vitamin forras a hering, a makrela, a lazac, a szardinia, a tonhal, a tej, a teljes kiorlesu gabona, a tojas es a maj.